A csúsztatott átlagáras módszer nevében hordja a jelentését. A nyitókészlet értékét és a tárgyidőszak során felmerült beszerzéseket össze kell adni, majd osztani a raktáron lévő készlet darabszámával. Ennek eredményeként kijön az időszaki átlagár és minden, az időszak során keletkezett készletcsökkenést ezen a „kalkulált” beszerzési áron kell elszámolni.
A csúsztatott átlagár esetében a felhasználásra jutó egységárat a nyitókészlet és a falhasználásig bekerült tételek átlagolásából kapjuk meg. A felhasználásra nem került készleteket az így képzett átlagáron tartjuk tovább nyilván és a következő felhasználáskor ebből az értékből kell kiindulni. A zárókészlet egységára pedig meg fog egyezni az utolsó képzett átlagárral. Lehetséges módszerek:
- Csúsztatott raktáranként,
- Csúsztatott raktárfüggetlenül
- Cikkazonosítónként csúsztatott raktáranként
A csúsztatott átlagáras készletértékelési eljárás, amennyiben raktárfüggetlenül fut, ellentétben a FIFO módszerrel. A bizonylatok "ömlesztve" kerülnek kiértékelésre, nem pedig raktáranként külön-külön, ezért kifejezetten fontos a bizonylatok értékelési sorrendje. Az első szempont itt is a készletértékelés dátuma, de adott napon belül bonyolultabb a sorrend.
- A "normál" növekedések vannak először (nem sztornó és nem páros mozgás),
- majd ezek után bizonylatrögzítési sorrendben kerülnek kiértékelésre a bizonylatok - pár kivétellel:
- páros mozgásoknál a csökkenést követi rögtön a növekedés, hogy mindenképp a csökkenés indukálja a növekedési értéket (ugyanakkora készletértékkel kell bekerülnie a raktárba, amennyivel kijön a másikból) - akár szállítólevél, akár raktárközi átvétel vagy átadás mozgásnemeknél
- sztornó számlákat közvetlenül a számla tételsor előtt kell kiértékelni (amennyiben ugyanazon a napon történt a helyesbítés). Így megoldott, hogy ugyanakkora készletértékkel készítse el a növekedést (automatán - ha van éppen az adott raktárban készlet) , mint amekkorával majd a csökkenést fogja (vagyis kiszámolja, hogy mekkora készletértéke lenne, ha csökkenés lenne, és azt írja be a növekedés készletértékének)
Csúsztatott raktárfüggetlen | ||||||
összes készlet+ besz.menny | össz készletérték+beszerzés értéke | össz készletérték/készlet mennyiség | kivezetett mennyiségXátlagár | |||
Művelet | mennyiség | egységár | összes készlet menny | összes készletérték | Átlagár | kivezetési érték |
bevét A raktár | 1 | 10 | 1 | 10 | 10 | |
bevét A raktár | 1 | 20 | 2 | 30 | 15 | |
bevét B raktár | 1 | 30 | 3 | 60 | 20 | |
értékesítés A raktár | -2 | 50 | 1 | 20 | 20 | 2X20=40 |
bevét B raktár | 1 | 50 | 2 | 70 | 35 | |
költségként elszámolás B raktár | -1 | 35 | 1 | 35 | 35 | 1X35=35 |
értékesítés B raktár | -1 | 40 | 0 | 0 | 0 | 1X35=35 |