Tobábbi dokumentációk:
Kezelési útmutatók

A csúsztatott átlagáras módszer nevében hordja a jelentését. A nyitókészlet értékét és a tárgyidőszak során felmerült beszerzéseket össze kell adni, majd osztani a raktáron lévő készlet darabszámával. Ennek eredményeként kijön az időszaki átlagár és minden, az időszak során keletkezett készletcsökkenést ezen a „kalkulált” beszerzési áron kell elszámolni.

A csúsztatott átlagár esetében a felhasználásra jutó egységárat a nyitókészlet és a falhasználásig bekerült tételek átlagolásából kapjuk meg. A felhasználásra nem került készleteket az így képzett átlagáron tartjuk tovább nyilván és a következő felhasználáskor ebből az értékből kell kiindulni. A zárókészlet egységára pedig meg fog egyezni az utolsó képzett átlagárral. Lehetséges módszerek:

  • Csúsztatott raktáranként,
  • Csúsztatott raktárfüggetlenül
  • Cikkazonosítónként csúsztatott raktáranként

A csúsztatott átlagáras készletértékelési eljárás, amennyiben raktárfüggetlenül fut, ellentétben a FIFO módszerrel. A bizonylatok "ömlesztve" kerülnek kiértékelésre, nem pedig raktáranként külön-külön, ezért kifejezetten fontos a bizonylatok értékelési sorrendje. Az első szempont itt is a készletértékelés dátuma, de adott napon belül bonyolultabb a sorrend.

  • A "normál" növekedések vannak először (nem sztornó és nem páros mozgás),
  • majd ezek után bizonylatrögzítési sorrendben kerülnek kiértékelésre a bizonylatok - pár kivétellel:
    • páros mozgásoknál a csökkenést követi rögtön a növekedés, hogy mindenképp a csökkenés indukálja a növekedési értéket (ugyanakkora készletértékkel kell bekerülnie a raktárba, amennyivel kijön a másikból) - akár szállítólevél, akár raktárközi átvétel vagy átadás mozgásnemeknél
    • sztornó számlákat közvetlenül a számla tételsor előtt kell kiértékelni (amennyiben ugyanazon a napon történt a helyesbítés). Így megoldott, hogy ugyanakkora készletértékkel készítse el a növekedést (automatán - ha van éppen az adott raktárban készlet) , mint amekkorával majd a csökkenést fogja (vagyis kiszámolja, hogy mekkora készletértéke lenne, ha csökkenés lenne, és azt írja be a növekedés készletértékének)


Csúsztatott raktárfüggetlen 








összes készlet+ besz.mennyössz készletérték+beszerzés értékeössz készletérték/készlet mennyiségkivezetett mennyiségXátlagár
Műveletmennyiségegységárösszes készlet mennyösszes készletértékÁtlagárkivezetési érték
bevét A raktár11011010
bevét A raktár12023015
bevét B raktár13036020
értékesítés A raktár-250120202X20=40
bevét B raktár15027035
költségként elszámolás B raktár-135135351X35=35
értékesítés B raktár-1400001X35=35