Kapcsolódó információk:
› Paraméterezési útmutatók
Korábbi változatok
...
Három jegyű azonosító kód, mely a számviteli rendszerben a bizonylatok csoportosítására szolgál. Számlatípusonként (számlasorszám-tartományonként) külön naplót kell használni. Célszerű egy ún. INI paramétert létrehozni ráEzt pl.: valamilyen paraméter táblában kell tárolni. A paramérer értéket a könyvelést vezető cég adja meg.
BIZSZAM mező
A könyvelési bizonylatszámot a kimenő számla számával kell feltölteni, a SUP rendszer ajánlása szerint a forintos és a devizás számlák külön sorszámon futnak, tehát külön naplókban vannak. Amennyiben az átadó rendszer nem ezt a koncepciót követi, akkor számlatípusonként (számlasorszám-tartományonként) külön naplóba kell átadni.
Tehát pl.: a küldő rendszer különböző sorszámon futó kimenő számláit semmiképpen nem célszerű ugyanabba a naplóba átadni. Összefoglalva: ahány sorszám tartomány van a feladó rendszerben, annyi naplóba célszerű átadni, hogy a számlaszámok sorfolytonossága a naplón belül biztosítva legyen.
...
Normál esetben a számla teljesítési időpontja szerinti hónap utolsó napja. A két időszak használatával (az ÁFA időszak opcionális) külön lehet választani a az eltérő számviteli ill. ÁFA időszakba könyvelendő tételeket.
Figyelni kell azonban arra, hogy egyik sem mehet ki az adott üzleti évből. Az év végi számlázásnál, ha a teljesítés már a következő üzleti évre vonatkozik, akkor az adott üzleti év utolsó napját kell beletenni. Az éve eleji kibocsájtású, még az előző üzleti évre vonatkozó teljesítésű számlák esetén a kibocsájtás dátuma szerinti üzleti év első napját kell beletenni.
...
Itt az ún. folyószámlás oldalt kell meghatározni . (311).
Általában számlatípusonként (számlasorszám-tartományonként) külön folyószámlás főkönyvi számot szokás használni. A devizás értékesítést szintén külön főkönyvi számra kell tenni.
...
A számla eredeti sorszáma. Storno, helyesbítő, valamint előleg számlák esetén az <ElozmSzla> adattagban lehet visszahivatkozni. A kezelési módot csak az XML formátum támogatja.
Költséghelyek, munkaszámok és egyéb gyűjtők
...
A főkönyvi feladás másik gyakori esete, amikor ún. vegyes könyvelési tételeket kell feladni. Jellemzően ilyen a bérfeladás.
A vegyes napló, az adatrögzítési módját tekintve lehet kétoldalas, vagy egyoldalas rögzítésű. A beállítást a könyvelés paraméterezi. A bér feladásra célszerű egy külön vegyes naplót létrehozni.
Kétoldalas rögzítésű napló esetén a legfontosabb, hogy a vegyes könyvelési bizonylatok betöltésekor csak akkor lesz helyes a feladás, ha a bizonylat T/K oldalak egyenlege nulla. Ezt legegyszerűbb esetben a bizonylat tételsoronkénti „ráfordított” tételek képzésével lehet elérni. Ekkor minden bizonylat tételsort követ a megfelelő „ráfordított” tétel (T/K jelleg ill. fők.szám – ellenszámla megfordítása). Lehetőség van arra is, hogy ún. több tartozik sor, egy követel sor (vagy fordítva) könyvelési modell alapján képződjön a könyvelési feladás. Ebben az esetben csupán arra kell figyelni, hogy az egy bizonylaton belüli tételsorok T/K helyesen képzett összege (egyenlege) nulla legyen. Összefoglalva, vegyes bizonylatok feladása Tehát kétoldalas rögzítésű napló esetén a bizonylatonkénti kétoldalasságot a küldő rendszernek kell biztosítania.
Egyoldalas rögzítésű napló esetén a föntebb leírt tételpár képzést (és a nulla egyenleget) a rendszer biztosítja. Ebben az esetben az egyes bérelemek feladását a 471 ellenszámlával szemben egy soron kell képezni.